A magyarországi Waldorf iskolák 1996 óta rendezik meg minden évben az ország különböző helyszínein az ötödikes diákok részvételével az olimpiát. Idén a debreceni Napraforgó Waldorf Általános Iskola volt a rendezvény házigazdája, és láthatta vendégül május 26-a és 29-e között 18 város, köztük két határon túli település – Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy – Waldorf iskoláinak diákságát. A hét első részében mintegy 20 edző készítette fel az atlétákat a nyolc olimpiai versenyszámra, gerelyhajításra, diszkoszvetésre, magas és távolugrásra, birkózásra, váltófutásra, vágtára és marathoni (2 km-es) futásra. S még a nagy nap előtt a városállamokba osztott gyereksereg megfestette saját zászlaját.

 

A Waldorf iskolákban a gyerekek nem minden órán mást tanulnak, hanem több hétig tartó blokkokban, úgynevezett epochákban tartósan egy-egy témakörrel foglalkoznak. Így ötödik osztályban, amikor történelemből az ókori görögök világába utaznak, ezzel párhuzamosan magyarból, énekből, testnevelésből és a többi tantárgyból is az erre a korra jellemző sajátosságokat elemzik. Ezért nem idegen ezeknek a gyerekeknek a nyolc olimpiai versenyszám között szereplő gerelyhajítás és diszkoszvetés sem. S ezért énekelhették az olimpiai láng fellobbanása után görögül az Iliász első sorait, s hangozhatott el az eskü szintén ógörög nyelven – meséli a kismacsi iskola vezetője, Jenei Edit. Az olimpiai versengés és az azt megelőző felkészülés a Vekeri-tó csendes, nyugodt környezetében folyt, így a gyerekek testben és lélekben is visszarepülhettek jó néhány évszázadot az időben. Nem volt TV, telefon, számítógép, ám görög zene, táncház és lakoma annál inkább.

 

A waldorf iskolákban kulcsfogalom a természet közeliség, s a pedagógusok arra törekednek, hogy a gyerekek a világot is egységben lássák, ne csak építkezzenek az alkotóelemekből, hanem ők maguk is képesek legyenek a teremtésre – meséli Félegyházi Erika az iskola szellemi vezetője. Emellett a magyar hagyományok ápolását, a kultúra továbbéltetését is felvállalja az iskola. Ezeket az elveket remekül példázta az a rögtönzött kiállítás, amely a rét közepén egy katonai sátorban kapott helyet, s a gyerekek rajzait, képzőművészeti alkotásait, füzeteit mutatta be. A Waldorf iskolák különlegessége az is, hogy a tantárgyakat nem külön oktatók tanítják, hanem az osztálytanító foglalkozik a gyerekekkel 1. osztálytól 8-ig. Így rendkívül családias és bensőséges kapcsolat alakul ki az iskolán belül, melybe a szülők is beletartoznak. A tanár szerepe sem hagyományos: a diákokkal együtt fedezik fel a különböző tárgyak törvényszerűségeit. Ezen kívül a művészeti oktatás és a munkára nevelés is hangsúlyos abban a pedagógiában, ahol az osztályzat helyett személyre szóló szöveges értékelést kap a diák, és nincs bukás sem.

 

Dan Judith a kolozsvári testvér-iskola vezetője szerint az emberiség fejlődésének egyik legharmonikusabb korszaka a görögségé. E nemzet a szépség, erő és igazság megtestesítője. A gyerekek is a minőségre törekedtek a gyakorlatok végrehajtása során, hogy minél kecsesebben mutassák be a mozdulatsorokat. A határon túli Waldorf iskolában nemcsak magyar, hanem román osztályok is vannak, ezért ott különösen nagy hangsúlyt kap a népek saját hagyományainak tisztelete. A tanárnő úgy véli, hogy az élmények sokkal maradandóbbak, mint az ismeretek, s az olimpiára még évek múltán is emlékezni fognak a nebulók.

 

A szolnoki Bakos Balázs például arról mesélt, hogy rendkívül izgalmas volt, ahogyan az összes gyerek egyszerre küzdött, ám nem azért, hogy ő legyen az első, hanem azért, hogy a saját tudásához képest jól teljesítsen. Neki a gerelyhajítás jelentette a legnagyobb kihívást, bár a tógában kicsit kényelmetlenül érezte magát. A Nagykovácsiból érkező Bács Botond örömmel újságolta, hogy Efezosz városállambeli társaival remekül összebarátkozott. Ez is célja volt az olimpiának, így egy-egy városból csak 3-4 ifjonc kerülhetett egy csapatba. Botondot sem a győzni akarás motiválta, hanem hogy a korábbi teljesítményét felülmúlja, s minden számot teljesítsen.

 

A gyerekek tehát a fárasztó viadal ellenére kimondottan élvezték a nemcsak sport -, hanem kulturális eseménynek is tekinthető programot. A versenyszámok végeztével az olimpikonok lakomán vehettek részt, majd hatalmas tálcán hordozták körbe réten a banánból, narancsból álló gyümölcskompozíciót. A záró ceremónián a 12 városállamba osztott sportolók személyre szóló értékelést, ókori tekercs formájú oklevelet és a görög futó mozdulatát megörökítő medált kaptak emlékbe.

 

S, hogy mi is a Waldorf-pedagógia lényege? Arra álljon itt egy idézet:

 

„…Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében…” – vallotta Rudolf Steiner, aki 1919-ben Stuttgartban hozta létre az első Waldorf iskolát a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei számára.  Napjainkban több mint 700 Waldorf iskola, és 1400 óvoda működik a világban. Magyarországon 1926-ban Budán hozták létre az első Steiner-féle pedagógiára épülő intézményt, s jelenleg 35 ilyen szemléletű óvodát és csaknem 20 tanintézetet tartanak számon hazánkban. A Waldorf iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi lényét harmonikus egységben fejleszti. A szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének nagy szerepet tulajdonít a pedagógiában elsősorban az ének-zenén, festésen és mozgáson keresztül. A kéz iskolájának azért nevezik, mert a kézügyesség fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát első osztálytól kezdve. A fej iskolázása a hagyományos értelemben vett tananyag elsajátítását jelenti, de ezen túlmenően a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is.