Történelem

Megközelítési szempontok és célok az 5-8. osztály számára

Az iskoláskort megelőző időszak és az alsó tagozat (1-4. osztályig) mint a történelemhez vezető út állomásai

A gyermekek elsőként közvetlen környezetük történetében és az őket körülvevő tájban találnak otthonra. Az első három iskolai évben a tanórákon elhangzó mesék, történetek, elbeszélések még nem időrendi sorrendben követik a történelmi eseményeket. Az alsós tanulók a történelmi eseményeket érzelmileg élik át. A mítoszok, mondák, legendák világából eléjük táruló emberi kapcsolatok, életutak, a régi kultúrák emberi viszonyai, a királyok, lovagok, nemesek, szegények, a szent életű emberek nagyszerű tettei adják számukra a történelem első, belülről fakadó megértését.

A gyermekek múlt iránti érdeklődése a jelenkor összefüggéseinek felismeréséből fakad, az elhangzott történetek és átélt tapasztalataik által.

Felfedezik, hogy a jelenségek a múltban gyökereznek, a múltban jelennek meg, és ami most történik, annak folytatása, valamilyen következménye lesz a jövőben. Számos tapasztalat alapján ráébrednek az idő múlására és megtanulják azt is, hogy új dolgok, események megjelenése is időhöz kötött. Az a várakozás és felkészülés, amivel a jövő felé tekintenek, elengedhetetlen az ünnepek megtartásához. Megismerkednek az évkörrel, a születés és az elmúlás körforgásával a természetben. A harmadik osztályban a régi mesterségekről, a földművelésről tanulnak. A tanulók kétkezi munkájukkal megtapasztalhatják a halászat, a gabonatermesztés és feldolgozás, a házépítés, a kovácsmesterség, a kőfaragás, vagy más, környezeükben fellelhető régi mesterségek hagyományos formáit. A tevékenység során nemcsak egy-egy mesterségről való tudásuk, hanem a múltról szóló ismereteik is gyarapodnak. Az ótestamentumi történetek ízelítőt adnak az ősi civilizációk életéből, de nem elemző módon, hanem egyes személyek életrajzához, történetéhez kötve. A mítoszok világába ágyazva meséli el az osztálytanító a történeteket, ahogyan egykor szájhagyomány útján a mesék elhangzottak.

A negyedik osztályban a történelmi képek a lakóhelyi környezet tanulmányozásából villannak fel. Ezáltal kezd csírájában kialakulni a történelmi idő érzékelése. A lakóhely felfedezéséhez hozzátartozhat, hogy az ott élő idősebb embereket felkeresik otthonukban, és a tőlük hallott helyi vonatkozású történetek, legendák által környezetük történelme is elevenné válik. Meglátogatják lakóhelyük történelmi nevezetességeit, helytörténeti gyűjteményét, esetleg kegyhelyeket, a régi temetőt. A múlt emlékeit a tájban is felfedezik. (pl. templomrom, öreg gazdasági épületek...) A lakóhely földrajzának tanulmányozása a környezet gazdasági gyökereit is felfedi. Mivel az elvont, lineáris idő fogalmát a gyerekek még nem képesek megérteni, számukra egy ókori kézműves, vagy egy újkori ipari tevékenység ugyanúgy a távoli múlt egy része. Amíg ez a lineáris időfogalom nem alakul ki, addig gyakorlatilag a történelmi fejlődés fogalmát sem tudják megérteni. A 3. osztályban a mérés, a 4. osztályban az igeidők tanulása, a földrajzon keresztül pedig a térbeli tájékozódás gyakorlása segíti közvetetten az időfogalom kialakulásának folyamatát.

Az adott lakóhelyről szóló történetek megismerésén keresztöül fejlődik ki a történelmi események időbeliségének megértése, hasonlóan ahhoz, ahogy némely, ha nem is az összes korábbi kultúra, saját népének történetét szülőföldje történetével azonosította. Az emberiség története leginkább természetes környezetének alakításában, megváltoztatásában nyilvánul meg. A környezet magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért és hogyan telepedtek le elődeink egy adott földrajzi helyen, hogyan éltek ott, milyen tevékenységet folytattak és kik is voltak tulajdonképpen. Itt kezdődik valójában a történelem. Egyben a jelenre is utal, rólunk is elárul valamit, környezetünkről leolvasható: "kik vagyunk mi?". A történelem lényege az erre való válaszkeresés.

A földrajz gazdasági és társadalmi oldala az egész tantervben visszatérő téma és összefonódik a történelem tanításával. Az emberek az őket körülvevő természet átalakításával az emberi társadalmak jellegét is megváltoztatták. A vallások, birodalmak, királyok, csaták története csak a hellyel való összeféggésben válik érthetővé. Megfigyeltetjük, hogy az adott környezet hogyan hatott az ott élő emberekre és milyen kapcsolatokat építettek ki más területekkel. Az emberek közötti személyes és társadalmi kapcsolatok elválaszthatatlanok természethez való viszonyunktól. A történelem tanulása során megerősödik a tanulókban a természet iránti felelősségérzet. Sok múlik ma azon, hogyan fog viszonyulni a felnövekvő nemzedék a természeti környezetéhez. A történelem tantárgy tanítása az ötödik osztályban kezdődik. A gyermekek fokozatosan most tekintenek ki a számukra ismerős környezetből térben és időben egyaránt. Az 5-8. oszályig tartó négyéves időszak az emberi fejlődés korai időszakából származó mitologikus képekkel kezdődik, és az ősi civilizációktól az ókoron és a kézépkoron keresztül a jelenkor politikai és társadalmi valóságáig vezet. A gyermekekben azt az érzést ébresztjük fel, hogy a fejlődés gondolata elválaszthatatlan emberi létünktől, hogy embernek lenni egyet jelent magával a fejlődéssel. A négy év során a hangsúlyt a történelem kulturális és gazdasági oldalának megvilgítására helyezzük. Lényeges az emberek életmódjának, munkjának bemutatása, átélése, az ehhez kapcsolódó tevékenységek és művészeti foglalkozások segítségével. Ezáltal világossá válik a tanulók számára, hogy a felfedezések, a feltalálások, a fejlődés egyes állomásai mennyire megváltoztatták az emberek életét. Az "utazás" a mítoszoktól a gőzgépek világáig vezet, és még tovább, egészen a mai korig. Az 5-6. osztályos történelem képekben, történetekben és életrajzokban való bemutatását - igazodva a tanulókban lezajlódó kamaszkori változásokhoz - a 7-8. osztályban az ok-okozati összefüggések és a következmények vizsgálata váltja fel. A 7-8. osztályban a tanulók érdeklődése a nagy földrajzi felfedezések, az ipari forradalom találmányai és ezek hatásai, korunk fejlődése és a modern kor történelme felé irányul. Továbbra is fontos szerepet játszanak az életrajzok, melyek nem feltétlenül híres emberek, kiemelkedő történelmi személyek életét jelentik. A racionálisabb jellemzések mellett a tananyag bemutatásának képszerűsége, élményszerűsége továbbra is megmarad.

A történelemoktatás alapvető célja az, hogy segítsen megérteni a világot, amiben élénk. A történelem - mint az emberiség múltjának ismerete - az emberi tudat fejlődésének folyamatára világít rá. A múlt tanulmányozása során felfedezzük a különböző történelmi korokat és kultúrákat, hogy azokat összehasonlíthassuk saját korunkkal. A történelem tanulmányozása segít feltörni és megérteni a jelenkor összeféggéseit is. A történelem tanítása a jelenkorból, az adott helyzetből indul ki. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a jelenkorra vonatkozó, történelemmel kapcsolatos témakörökkel és azok hátterével foglalkozunk, hanem azt is, hogy a kiindulási pont megválasztásában a gyermekek életkorát, fejlettségét és érdeklődését is figyelembe vesszük. A történelem tanterv vezérmotívuma az emberiség tudatfejlődési folyamata, és az egyes gyermek tudatfejlődése között meglévő párhuzam. Ez a tantervi anyag kiválsztásának szempontjait is meghatározza. Az 5-8. osztályos tantervi javaslatokban az összes felsorolt témakért nyilvánvalóan lehetetlen a rendelkezésre álló idő alatt mind megtanítani. Milyen szempontok alapján válasszunk?
Paul Law az angliai Michael Hall iskola történelem tanára a következő választ adta a kérdésre: "Ahhoz, hogy a történelemtanítás hatékony legyen, a tanárnak minden esetben meg kell próbálnia olyan példákat vagy képeket adni, melyek a történelmi fejlődést előidéző erőkre jellemzőek, szimptomatikusak. Ezeket a jellemzőket nem azért választja ki az ember mert tipikusak, vagy nyilvánvalóan fontosak, hanem azért mert rajtuk keresztül a diák számára képzeleti úton megragadhatóvá válnak a felszín alatt dolgozó erők."

Ez a tanács különösen a felső tagozatra érvényes, de érdemes megszívlelni hatodik osztálytól felfelé is. Példaként említhetjük Leonardo da Vinci egyéniségének, életének, művészetének a 7. osztályban való megközelítését, mellyel célunk nem csak a róla szóló ismeretek gyarapítása és a reneszánsz kor jellemzése, hanem a művész életén keresztül az érzékelhető, tapasztalható világ iránti mély emberi érdeklődés bemutatása. A levegő, a repülés, az emberi test titkai, az élő és élettelen világ mkűdése iránti hatalmas megismerési vágy eredményei kerülnek a tanulók elé.
A 'hatékony' ebben az értelemben a rendelkezésünkre álló idő és források használatára, másrészt pedig a többi tantárggyal való együttműködésre vonatkozik. A történelem nyilvánvalóan támaszkodik a földrajzra, az irodalomra, a természettudományokra, a művészetre, a technológiára, a matematikára, az idegen nyelvekre és a többi tárgyra. A tanításra jótékony hatással van az egyes tárgyak közötti összeféggések, a kölcsönös egymásra vonatkozások megvilágítása. A történelmi tanulmányokhoz nemcsak a múlt, hanem a jövő is szorosan hozzátartozik. A minden egyes emberben benne rejlő lehetőségek jelentik azt a forrást, melyet a tanulás során fel kell tárnunk. A tanulók felismerik, hogy a különböző történelmi kultúráknak, a különböző vallásoknak, az egyes népek és nemzetek történelmi küldetésének mind megvolt a maga fontos szerepe az emberiség fejlődésében. Tisztelet ébred bennük az egymástól eltérő kultúrák, vallások, népek iránt, tisztelet és felelősségérzet a saját kultúrájuk iránt. Felismerik, hogy az emberi faj fogalma magába foglal minden népet és az egyes népek kölcsönös függőségben, egymásra utalva élnek. Minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Az emberi szabadság alapjainak lerakásához a történelem úgy járulhat hozzá, ha nem szabja meg a jövő generációjának gondolkodását és ha nem kész ideológiákat kíván átörökíteni, hanem ha segíti az önálló ítéletalkotás, gondolkodás, az erkölcsi értékek és a szociális érzékenység kialakulását. A dolog természetéből adódóan nem tudhatjuk, hogy a következő generáció miként alakítja tovább a világot. A mi felelősségünk, hogy olyan képességek kialakulását segítsék, amelyek által a felnövő fiatalok lelkesen és bátran lépnek az életbe és formálják jövőjüket.